Magyarország megyéi: Hajdú-Bihar megye, Baranya megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye (Hungarian Edition)
📄 Viewing lite version
Full site ›
Book Details
Author(s)Forrás: Wikipedia
PublisherBooks LLC, Wiki Series
ISBN / ASIN1232889091
ISBN-139781232889090
AvailabilityUsually ships in 24 hours
MarketplaceUnited States 🇺🇸
Description ▲
Forrás: Wikipedia. Oldalak: 61. Fejezetek: Hajdú-Bihar megye, Baranya megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye, 1950-es megyerendezés, Békés megye, Heves megye, Csongrád megye, GyÅ‘r-Moson-Sopron megye, Zala megye, Vas megye, Somogy megye, Fejér megye, Pest megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye, Tolna megye. Idézet: Hajdú-Bihar megye Magyarország egy megyéje az Észak-Alföld régióban. Az ország negyedik legnagyobb megyéje. A megye székhelye Debrecen. Természeti földrajzi szempontból a megye nem egységes, a szomszédos tájak áthúzódnak területére. Északkeleti részét a homokbuckás NyÃrség dél-nyÃrségi résztája alkotja. Közepén észak-déli irányban húzódik a Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság. Nyugati részét a Közép-Tisza-vidék egyik tájegysége, a Hortobágy foglalja el. Déli pereme, a Berettyó-Körös-vidék átnyúlik a megye közigazgatási határain. Hortobágyi tájkép gémeskúttalHajdú-Bihar megye felszÃne jellemzÅ‘en sÃkság. A kevéssé tagolt sÃk terület teljes egészében az Alföldhöz tartozik. A megye legmagasabb pontja (170,5 m) a NyÃrségben FülöptÅ‘l északra található, mÃg a legalacsonyabb része a megye délkeleti sarkában, a Hamvas- és Sárrét-csatorna térségében, Püspökladánytól és SzereptÅ‘l délre a megyehatárnál nem éri el a 85 m-t. Északnyugaton a megyehatáron folyik a Tisza, délen található a Berettyó és a Sebes-Körös. A Tiszát a Berettyóval a Keleti-fÅ‘csatorna köti össze, és ebbÅ‘l ágazik ki a Nyugati-fÅ‘csatorna. A megye mesterséges tavakban és hévÃzekben viszonylag gazdag. A Körös-vidék megsüllyedésével a NyÃrség és a Hajdúság területén megszűnt a folyóvÃzi elöntés, és a szárazzá vált felszÃnen az eolikus felszÃnformálás vált meghatározóvá. A szél munkájának eredményeként a NyÃrségben a hordalékkúp anyagából az északi irányú szelek homokot halmoztak fel, amelyen futóhomok, humuszos homok és kovárványos barna erdÅ‘talajok alakulta...