Égi mechanika: Isaac Newton, Carl Friedrich Gauss, Titius-Bode-szabály, Kepler-törvények, Izsák Imre, Hohmann-pálya, Kepler-probléma (Hungarian Edition)
📄 Viewing lite version
Full site ›
Book Details
Author(s)Forrás: Wikipedia
PublisherBooks LLC, Wiki Series
ISBN / ASIN1232898791
ISBN-139781232898795
AvailabilityUsually ships in 24 hours
MarketplaceUnited States 🇺🇸
Description ▲
Forrás: Wikipedia. Oldalak: 29. Fejezetek: Isaac Newton, Carl Friedrich Gauss, Titius-Bode-szabály, Kepler-törvények, Izsák Imre, Hohmann-pálya, Kepler-probléma, Retrográd mozgás, Precesszió, Radiális sebesség, Tavaszpont, HintamanÅ‘ver, Alacsony Föld körüli pálya, LevegÅ‘fékezés, Apszispont, Lagrange-pont, Perihélium, Aphélium, Ekliptika, Geostacionárius pálya, Excentricitás, Inklináció, Szabad visszatérési pálya, Nutáció, PerturbációszámÃtás, Tengelyferdeség, Geoszinkron pálya, Felszálló csomó, Poláris pálya, Heliocentrikus pálya, Kötött tengelyforgás. Idézet: Ez a szócikk Newtonról szól. A további jelentésekhez lásd a Newton (egyértelműsÃtÅ‘ lap) oldalt. Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1643. január 4. - London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedÅ‘ tudósa. Korszakalkotó műve a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687), melyben leÃrja az egyetemes tömegvonzás törvényét valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Å volt az elsÅ‘, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévÅ‘ tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta Kepler bolygómozgási törvényeit, kiegészÃtve azzal, hogy a különbözÅ‘ égitestek nem csak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak. Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében. Mindemellett optikai kutatásokat is végzett. Å fedezte fel azt is, hogy a prizmán megfigyelhetÅ‘ szÃnek valójában az áthaladó fehér fény alkotóelemei, nem pedig a prizma fényt szÃnezÅ‘ hatásának tudható be - ahogy Roger Bacon feltételezte a 13. században -, valamint hogy a fénynek kettÅ‘s természete van (részecske és hullám). Newton, csakúgy, mint Leibniz, az analÃzis (differenciálszámÃtás és in...