Francia regények: Jules Verne-regények, Maurice Druon-regények, Octave Mirbeau-regények, Robert Merle-regények, Candide, A három testr (Hungarian Edition)

Forrás: Wikipedia. Oldalak: 42. Fejezetek: Jules Verne-regények, Maurice Druon-regények, Octave Mirbeau-regények, Robert Merle-regények, Candide, A három testőr, A nyomorultak, Közöny, A dunai hajós, A kis herceg, A bálvány, Majomábécé, Vörös és fekete, Juliette története, avagy a bűn virágzása, A rejtelmes sziget, Bovaryné, Állati elmék, Egy szobalány naplója, Két nap az élet, A Vaskirály, Kínok kertje, Az ősi törvény, Moncada, Korona és méreg, A francia zászló, Mesterségem a halál, A tizenöt éves kapitány, Franciaország nőstényfarkasa, Védett férfiak, A megfojtott királyné, Malevil, Az elátkozott királyok, Nedjma, Módosulás, Egy asszony élete, Nautilus, A szépfiú, Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke, La Vie mode d'emploi, Sándor Mátyás, La Disparition, Nemo kapitány, La 628-E8, Jules abbé, Párizs a XX. században. Idézet: A Candide vagy Candide vagy az optimizmus Voltaire szatirikus regénye, mely először 1759-ben jelent meg. A mű egyszerre kalandregény és filozófiai gúnyirat is. Hősének nyaktörő viszontagságai csak ürügyül szolgálnak a szerző számára ahhoz, hogy nevetségessé tegye az úgynevezett leibnizi optimizmust, vagyis a „minden a legjobban van ezen a legeslegjobb világon" problémátlanul derűs szemléletét, valamint görbe tükörben mutassa be korának visszásságait. A történet elején Candide, egy német ifjú még zavartalan életet él, és buzgón vallja a mentora, a Pangloss mester által belésulykolt leibnizi optimizmust. Ám a körülmények egy pillanat alatt megváltoznak, és Candide viszontagságos utazásai közben lassan és fájdalmasan végül kiábrándul mestere tanításaiból. A regény végén Voltaire a hősein keresztül nem utasítja el végleg az optimizmust, de a leibnizi „e világ a legjobb minden elképzelhető világ közt" mantra helyét a „műveljük meg kertjeinket" szemlélet veszi át a szereplők életfilozófiájában. Az így kialakult eszmény egyfajta elfordulást jelent a világ dolgaitól, a terméketlen bölcselkedéstől; passzivit...